Miért vásároljunk télen száraz fát?

A téli időszak megkezdése után sokszor találkozunk azzal a problémával, hogy a vevők nem tudják eldönteni, hogy a drágább száraz vagy az olcsóbb frissen vágott fát válasszák. Ez a probléma jelentősen megnő a tél vége felé közeledve, amikor sok embernek kifogy a készlete és azonnali használatra fát kell vásárolnia. Sajnos azt tapasztaljuk, hogy a tanácsaink ellenére sokszor döntenek az emberek az aktuálisan olcsóbbnak tűnő megoldás mellett, mellyel valójában több pénzt égetnek el a levegőnk minőségének rontása mellett.

Mennyi víz van a frissen vágott fában?

A frissen kitermelt tűzifa nedvességtartalma fajtától függően akár 50-60% is lehet, míg a fűtésre optimális nedvességtartalom 18-20% alatt található. Ez azt jelenti, hogy ha veszünk 1 tonna (1000 kg) frissen kitermelt fát, akkor ebből:

• a víz tömege 500-600 kg is lehet
• és csupán 400-500 kg a tényleges fa szárazanyaga

Ha ugyanezt a mennyiségű szárazanyagot tartalmazó fát kiszárítjuk 20%-os nedvességtartalomra, akkor a fa tömege a következőképpen alakul:

• A szárazanyag tömege nem változik, tehát 400-500 kg marad.
• A 20%-os nedvességtartalom azt jelenti, hogy a fa tömegének 20%-a víz. Ebből következően a teljes tömeg 500 kg esetén például 400 kg szárazanyag + 100 kg víz lesz.

Tehát a végső tömeg:

• 400 kg szárazanyag esetén: 400 kg + 100 kg víz = 500 kg
• 500 kg szárazanyag esetén: 500 kg + 125 kg víz = 625 kg

Ez azt jelenti, hogy a frissen kitermelt fa 1000 kg-os tömegéből kiszárítva 500-625 kg tömegű tűzifát kapunk. A víz tömege így 400-475 kg-mal csökken.

Nem kell értenünk a fizikához ahhoz, hogy elképzeljük, mennyi energia szükséges ekkora vízmennyiség felforralásához és elpárologtatásához, amit a fűtés során veszteségként kell megfizetnünk.

A fenti képeken egy pár hónapos kitermelésből származó, frissen hasított fa nedvesség tartalma és egy általunk árult 1 éve raklapra csomagolt tűzifa látható. A száraz fát mérés előtt ketté hasítottam a pontosság érdekében. A mérő eszköz egy elég olcsó belépő szintű készülék, de szemléltetés képpen a pontossága elegendő. A készülék 6 és 60% közötti nedvesség tartományban képes mérni, a nedves fa mérése során a kéreg közeli rétegekben 30-40% közeli értéket kaptam, azonban a fa belső rétegeit nem tudtam megmérni, tehát az eszköz szerint 60% feletti a nedvesség tartalma.

A vizes fa további hátrányai

Az előző bekezdés alapján nyilvánvalóvá válik, hogy pénzügyileg nem éri meg vizes fával tüzelni, de a hátrányai itt még nem érnek véget.

• Alacsonyabb égési hőmérséklet: A víz elpárologtatásáig a fa csak alacsony hőmérsékleten ég, ami jelentősen rontja az égés hatékonyságát.
• Fokozott károsanyag-kibocsátás: A tökéletlen égés következtében sokkal több füst, kátrány és korom keletkezik.
• Kémény és kályha károsodása: A lerakódó kátrány és korom növeli a kéménytűz kockázatát és rontja a fűtési rendszer hatékonyságát.
• Nehezebb begyújtás: A vizes fa sokkal nehezebben gyullad meg, több papírt, gyújtóst, időt és bosszúságot igényel.

Környezetvédelmi szempontok

A téli időszakban sajnos sok helyen tapasztaljuk, hogy a levegő minősége drasztikusan romlik. A kéményekből kiáramló sűrű füst szinte mindig a vizes fa vagy egyéb alkalmatlan tüzelőanyag használatára utal. Ezzel szemben a megfelelően száraz tűzifa égésekor alig látható füst távozik a kéményből.

Ha az anyagi megfontolás nem lenne elég, gondoljunk a környezetünkre is. A vizes fa égetése nemcsak drágább, hanem sokkal szennyezőbb is!

Mit tehetünk?

• Ha kifogytunk, és azonnali megoldás kell, akkor válasszunk száraz tűzifát, még ha drágább is. Hosszú távon így még mindig jobban járunk.
• Vásároljunk időben tűzifát, hogy legyen ideje kiszáradni!

Zárószó

A száraz tűzifa nem csupán gazdaságosabb választás, de kíméli a fűtési rendszerünket és hozzájárul a tisztább levegőhöz is. Ne égessünk el feleslegesen pénzt és egészséget – válasszunk száraz tűzifát!