A téli időszak megkezdése után sokszor találkozunk azzal a problémával, hogy a vevők nem tudják eldönteni, hogy a drágább száraz vagy az olcsóbb frissen vágott fát válasszák. Ez a probléma jelentősen megnő a tél vége felé közeledve, amikor sok embernek kifogy a készlete és azonnali használatra fát kell vásárolnia. Sajnos azt tapasztaljuk, hogy a tanácsaink ellenére sokszor döntenek az emberek az aktuálisan olcsóbbnak tűnő megoldás mellett, mellyel valójában több pénzt égetnek el a levegőnk minőségének rontása mellett.

Mennyi víz van a frissen vágott fában?

A frissen kitermelt tűzifa nedvességtartalma fajtától függően akár 50-60% is lehet, míg a fűtésre optimális nedvességtartalom 18-20% alatt található. Ez azt jelenti, hogy ha veszünk 1 tonna (1000 kg) frissen kitermelt fát, akkor ebből:

• a víz tömege 500-600 kg is lehet
• és csupán 400-500 kg a tényleges fa szárazanyaga

Ha ugyanezt a mennyiségű szárazanyagot tartalmazó fát kiszárítjuk 20%-os nedvességtartalomra, akkor a fa tömege a következőképpen alakul:

• A szárazanyag tömege nem változik, tehát 400-500 kg marad.
• A 20%-os nedvességtartalom azt jelenti, hogy a fa tömegének 20%-a víz. Ebből következően a teljes tömeg 500 kg esetén például 400 kg szárazanyag + 100 kg víz lesz.

Tehát a végső tömeg:

• 400 kg szárazanyag esetén: 400 kg + 100 kg víz = 500 kg
• 500 kg szárazanyag esetén: 500 kg + 125 kg víz = 625 kg

Ez azt jelenti, hogy a frissen kitermelt fa 1000 kg-os tömegéből kiszárítva 500-625 kg tömegű tűzifát kapunk. A víz tömege így 400-475 kg-mal csökken.

Nem kell értenünk a fizikához ahhoz, hogy elképzeljük, mennyi energia szükséges ekkora vízmennyiség felforralásához és elpárologtatásához, amit a fűtés során veszteségként kell megfizetnünk.

A fenti képeken egy pár hónapos kitermelésből származó, frissen hasított fa nedvesség tartalma és egy általunk árult 1 éve raklapra csomagolt tűzifa látható. A száraz fát mérés előtt ketté hasítottam a pontosság érdekében. A mérő eszköz egy elég olcsó belépő szintű készülék, de szemléltetés képpen a pontossága elegendő. A készülék 6 és 60% közötti nedvesség tartományban képes mérni, a nedves fa mérése során a kéreg közeli rétegekben 30-40% közeli értéket kaptam, azonban a fa belső rétegeit nem tudtam megmérni, tehát az eszköz szerint 60% feletti a nedvesség tartalma.

A vizes fa további hátrányai

Az előző bekezdés alapján nyilvánvalóvá válik, hogy pénzügyileg nem éri meg vizes fával tüzelni, de a hátrányai itt még nem érnek véget.

• Alacsonyabb égési hőmérséklet: A víz elpárologtatásáig a fa csak alacsony hőmérsékleten ég, ami jelentősen rontja az égés hatékonyságát.
• Fokozott károsanyag-kibocsátás: A tökéletlen égés következtében sokkal több füst, kátrány és korom keletkezik.
• Kémény és kályha károsodása: A lerakódó kátrány és korom növeli a kéménytűz kockázatát és rontja a fűtési rendszer hatékonyságát.
• Nehezebb begyújtás: A vizes fa sokkal nehezebben gyullad meg, több papírt, gyújtóst, időt és bosszúságot igényel.

Környezetvédelmi szempontok

A téli időszakban sajnos sok helyen tapasztaljuk, hogy a levegő minősége drasztikusan romlik. A kéményekből kiáramló sűrű füst szinte mindig a vizes fa vagy egyéb alkalmatlan tüzelőanyag használatára utal. Ezzel szemben a megfelelően száraz tűzifa égésekor alig látható füst távozik a kéményből.

Ha az anyagi megfontolás nem lenne elég, gondoljunk a környezetünkre is. A vizes fa égetése nemcsak drágább, hanem sokkal szennyezőbb is!

Mit tehetünk?

• Ha kifogytunk, és azonnali megoldás kell, akkor válasszunk száraz tűzifát, még ha drágább is. Hosszú távon így még mindig jobban járunk.
• Vásároljunk időben tűzifát, hogy legyen ideje kiszáradni!

Zárószó

A száraz tűzifa nem csupán gazdaságosabb választás, de kíméli a fűtési rendszerünket és hozzájárul a tisztább levegőhöz is. Ne égessünk el feleslegesen pénzt és egészséget – válasszunk száraz tűzifát!

Miből készül a fabrikett?

A fabrikett alapanyaga elsősorban keményfa fajták, mint a tölgy, bükk vagy akác, amelyek a legideálisabbak a magas hőérték és hosszú égési idő biztosítására. Az ilyen fák sűrűbb szerkezettel rendelkeznek, így a belőlük készült brikettek erősebbek, tartósabbak, és gazdaságosabb fűtési megoldást kínálnak. Fontos kiemelni, hogy megesik, hogy puhafa fűrészport kevernek az alapanyagba, ezért érdemes megbízható forrásból vásárolni a a fabrikettet.

Hogyan készül a fabrikett?

A fabrikett gyártása egy környezetbarát és hatékony folyamat, amely során a fa aprítékot összesűrítik, hogy sűrű és tömör tüzelőanyagot hozzanak létre. Az első lépés a megfelelő faanyagok, mint keményfa fajták, feldolgozása, amelyeket kissebb darabokra aprítunk. Jellemzően az alapanyag egy másik termék gyártása során melléktermékként keletkezik. A feldolgozott anyagot a gyártás során nem szükséges mesterséges kötőanyaggal keverni, mivel a természetes lignin, ami a fa alkotóeleme, elegendő ahhoz, hogy összetartsa a briketteket. Az aprítékot ezt követően szükség esetén mesterségesen kiszárítják majd magas nyomáson összepréselik, így alakulnak ki a kemény, jól égő brikettek, amelyek hosszabb ideig és hatékonyabban tüzelnek. A gyártás során a folyamat egyszerű, ám a végeredmény rendkívül gazdaságos és környezetbarát tüzelőanyagot eredményez.

Fabrikettek formái

A fabrikettek különböző formákban készülhetnek, hogy megfeleljenek a különböző felhasználói igényeknek és fűtési rendszereknek. A leggyakoribb formák a henger alakú, a kocka vagy téglalap formájú brikettek, mindegyik saját előnyökkel és hátrányokkal rendelkezik. A henger alakú brikettek könnyen kezelhetők, jellemzően kissebbek és égés során több levegőhöz jutnak, ezért gyorsabban adják le a szükséges hőt, míg a kocka vagy téglalap formájúak jellemzően hosszabb égést és optimálisabb tároló kapacitás kihasználást biztosítanak. Mindezek a formák biztosítják, hogy a fabrikettek könnyen alkalmazhatók legyenek különböző tüzelő rendszerekben, miközben biztosítják a hatékony és gazdaságos fűtést.

 

Mikor érdemes beszerezni a téli tüzelőt?

Tavasszal a legjobb beszerezni a téli tüzelőt! A frissen kivágott fa víztartalma meglehetősen magas, ezért érdemes már tavasszal megvásárolni az őszi, vagy inkább a következő évi tüzelőt, hogy a fának legyen ideje kiszáradni. A kiszáradt fának sokkal jobb a fűtőértéke, így a költségek akár 30 %-át is meg lehet spórolni!
Akinek rendelkezésére áll elegendő anyagi forrás és otthona udvarán is elfér több évre elegendő tüzelő, annak érdemes már legalább 1-2 évvel korábban megvenni a tűzifát. Átlagosan a tűzifáknak 8-10 hónap kell, hogy elérjék a tüzelésre legalkalmasabb légszáraz állapotot, de fontos megjegyezni, hogy a száradása időben nem egyenletes. A nyári meleg időkben sokkal nagyobb mértékben szárad a fa, míg a hidegebb időkben jelentősen lassabban. Télen, a hidegebb, párásabb időben egy megfelelően kiszárított fa nedvesség tartalma emelkedhet!
Ha a szárításra nincs lehetőség, akkor javasolt már korábban összevágott tűzifát venni. A legtöbb kereskedőnél lehet vásárolni hálozott raklapos tűzifát, azonban érdemes rákérdezni, hogy mikor lett összevágva a fa. Ha biztosra akarunk menni, hogy száraz tüzelőt használunk, akkor vásárolhatunk keményfa brikettet is. A különböző formájú termékeknek jellemzően a mesterségesen szárított fűrészpor az alapja, így biztosak lehetünk abban, hogy száraz tüzelőt használunk.

Hogyan tároljuk a tűzifát?

Az optimális, légszáraz állapot eléréséhez a tűzifát fedett jól szellőző helyen kell tárolni, ezzel javíthatjuk a fűtőértéket, amivel a felhasznált fa mennyisége csökken. Pincébe, vagy teljesen zárt helyre csak száraz fát,vagy legalább egy éve felhasogatott száradó fát szabad berakodni. Ha mégis vizes fát helyezünk nem jól szellőző, nyirkos helyre, akkor a száradást lassíthatjuk vagy akár teljesen meg is állíthatjuk és penész képződésre is számíthatunk.

Milyen fát vásároljunk?

Ez a kérdés gyakran felmerül a vásárlókban. Sajnos egyértelmű választ nem lehet adni a kérdésre, minden ember másra esküszik, de egy dolog jellemzően közös: keményfával érdemes tüzelni.
Minden fának vannak előnyei és hátrányai, ezért az ideális fa kiválasztásánál fontos megvizsgálni, hogy milyen körülmények között fogjuk felhasználni. A tulajdonságaik között talán a két legfontosabb tényező a fűtőérték és az égés sebessége. A fűtőérték a népszerű tűzifák között némileg eltér, jellemzően ez maximálisan 10 %-ot jelent légszáraz fáknál. Az égés sebessége fontos tényező, ha gyorsan szeretnénk meleget csinálni, akkor egy gyorsan égő fa jó választás lehet, de ezeknek a fajtáknak jellemzően kevés parazsa van és nem sokáig tartják a meleget. Ha szükségünk lehet gyors és hosszú égésre egyaránt, akkor jó választás lehet többféle fát vásárolni. Az akác jó választás lehet begyújtani a tűzet, gyors égés jellemzi és hamar meleget ad. A cser lassabban ég, sokáig tartja a parazsat. Ha akáccal gyújtunk be, majd leégését követően csert rakunk rá, akkor kihasználhatjuk mindkét fának a tulajdonságait.

Milyen mértékegységben vásároljuk a fát?

Napjainkban is fontos kérdés, hogy milyen mértékegységben vásároljuk a tűzifát. Jellemzően mázsára, erdei köbméterre, ömlesztve és rakott kalodás fával találkozhatunk a piacon.

Fa vásárlás tömeg alapján

Hagyományosan a tömegre való fa vásárlás napjainkban is jellemző, azonban ez talán a legkevésbé pontos mértékegység. Több probléma is van ezzel a módszerrel:

1. A fa tömege nedves és száraz állapotban akár 30 %-os eltérést is mutathat. 
2. Kiszállításkor nem lehet megbizonyosodni a fa mennyiségéről.
3. Sok kereskedő rendelkezik mérleggel, de hitelesített mérleggel kevesebb. Ahogy két szobai mérleg is jelentős különbségeket mérhet, így könnyen túlfizethetünk fa vásárlásnál is.

Fa vásárlás térfogat alapján

A tömeggel ellentétben a térfogat kis mértékben függ a fa nedvesség tartalmától, ezért pontosabb mérésre ad lehetőséget. Amennyiben rönkben vásároljuk a fát, akkor jellemzően tömör, vagy erdei köbméterben tudunk vásárolni. A legpontosabb mértékegység a tömör köbméter.

Abban az esetben ha feldolgozott tűzifát szeretnénk vásárolni, akkor lehetőségünk van erdei, szórt és rakott köbméterben vásárolni. Az erdei és szórt köbméterben való vásárlás hasonló. Noha sokan az erdei köbmétert tartják jobb mértékegységnek, kiszállításnál, ömlesztett állapotban sem a szórt, sem az erdei köbméter esetében nem tudjuk megállapítani pontosan a mennyiséget. Itt egyfajta bizalmi kapcsolat van a vásárló és a kereskedő között. Utólagosan, a fa összerakása után tudunk megbizonyosodni, hogy megfelelő mennyiséget kaptunk-e. Fontos, hogy tisztában legyünk a mennyiségekkel. Egy erdei köbméter kb. 2 szórt (ömlesztett) köbméternek, összerakva pedig 1,2-1,4 köbméternek fele meg. A szórt köbméter ebből adandóan kb. 0.6-0,7 rakott köbméternek felel meg. Tisztában kell lenni vele, hogy a rakott köbméter nem pontos mértékegység, van aki jobban összeilleszti a fákat és van aki hézagosabbra hagyja a jobb szellőzés érdekében. Amennyiben ennél jelentősen kevesebb mennyiségű fát kaptunk, akkor fordulhatunk a fogyasztóvédelemhez.

Ha rakott, kalodás fát vásárolunk, akkor vagyunk a legnagyobb biztonságban, azonban az ára valószínűleg magasabb lesz, a kaloda anyagköltsége és a rakodási költség miatt.

Honnan érdemes tűzifát vásárolni?

A megfelelő kereskedő kiválasztása rendkívül fontos tényező abban, hogy  ne legyünk átverés áldozatai. Napjainkban is rengeteg kereskedő árul kétes eredetű, nem megfelelő mennyiségű fát. Ha rönkben vásároljuk a fát mindenképpen javasolt megmérni a vásárolt fa mennyiségét az átvételkor. Hasított fa esetén azonban átvételkor nehéz megállapítani a fa mennyiségét, így ez egyfajta bizalmi kérdés a kereskedő és a vásárló között. Ha egy kereskedő hivatalos úton értékesít, számlát vagy nyugtát ad és rendelkezik a megfelelő engedélyekkel, akkor kevesebb eséllyel leszünk átverés áldozatai. Ha ismeretlen kereskedőtől vásároljuk a fát, akkor mindenképpen nézzük meg a konkurens kereskedők árait. Ha egy kereskedő jelentősen olcsóbban árulja a fát, akkor érdemes feltenni magunkban a kérdést, hogy miért árulhatja ennyivel olcsóbban. Ilyen esetben sokkal nagyobb az esélye, hogy átverésről van szó.